Gyakori kérdések
Elérhetőségek
mk Ingatlan
MERINGKER KFT.
Név: Mérten János
Telefon: +36 (20) 230 52 75
Fax: +36 (48) 785 140
e-mail: info@mk-ingatlan.hu
Skype: merten.janos
Skype:
Adásvétel
Jelentkezzen levélben vagy telefonon! Előre egyeztetett időpontban személyesen felkeressük Önt,- minden kötelezettség nélkül - részletesen ismertetjük szolgáltatásainkat, valamint megtekintjük az értékesítésre kínált ingatlanát.
Vásárlóink számára a közvetítés ingyenes! Felmérjük a keresett ingatlannal kapcsolatos pontos igényeit, figyelemmel kísérjük Ön helyett a piaci kínálatot, majd megtaláljuk az Ön számára legmegfelelőbb ingatlant. Személyesen kísérjük ki az ingatlanba, valamint segítséget nyújtunk a további tárgyalásoknál és a szerződés megkötésében.
Nézzen körül adatbázisunkban, ahol teljes ingatlankínálatunkat megtekintheti, és amelyben egyszerű keresőrendszerünkön keresztül könnyedén megtalálhatja az adott kategóriában szereplő aktuális ingatlanokat, melyekről fotót és alaprajzot is megtekinthet.
Keressen meg bennünket telefonon vagy levélben és előre egyeztetett időpontban személyesen felkeressük Önt. (Minden kötelezettség nélkül) Felmérjük a keresett ingatlannal kapcsolatos igényeit, és amint ilyen ingatlan kerül adatbázisunkba, azonnal jelezzük.
Az ingatlan megvásárlása általában nem kis beruházás, és viszonylag kevés esetben fordul elő, hogy a vevő azonnal készpénzben fizet. Leggyakrabban foglalót ad a szerződés teljesítésére irányuló szándéka komolyságát bizonyítandó, majd meghatározott ütem szerint kifizeti a vételárat.
A foglaló a szerződést biztosító mellékkötelezettség. A szerződés beteljesedését szolgálja. A foglalót mindig a vevő adja. Fontos a szerződésben egyértelműen és pontosan megnevezni az átadott pénzösszeg foglaló jellegét. A foglalót a vételárba be kell számítani, ha a szerződést teljesítik. Ha a szerződés a vevő hibájából nem teljesedik be, az átadott foglalót elveszíti. Ha az eladó hibájából történik a szerződés meghiúsulása, akkor az eladó a kapott foglaló kétszeresét köteles megfizetni. Amennyiben a szerződés mindkét fél hibájából szűnik meg, vagy egyik fél sem felelős, vagy közös megegyezéssel bontják fel, akkor a foglaló visszajár. A foglaló mértékét a szerződő felek határozzák meg, de általában a vételár 5-20 %-a szokott lenni.
Olyan nagyságú, amely komoly hátrányt jelent a szerződést szegő félnek. A foglaló összege a felek szabad megegyezésének függvénye, általában a vételár 5-20 %- a között mozog.
A foglalót a vevő adja a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül. A foglalót ténylegesen át kell adni a szerződés megkötésekor, később nem lehet. Nem elég tehát az olyan szerződési kikötés, hogy a foglaló átadása később, a szerződésben meghatározott napon vagy a szerződésben meghatározott feltételhez kötötten fog megtörténni. Az átadott pénzösszeg foglaló jellegét a szerződésben ki kell emelni, és pontosan meg kell nevezni, azaz a foglaló szó szerepeljen a szerződésben. Az adásvételi szerződés (előszerződés) egyben a foglalóról adott elismervény. Itt megtekintheti szerződésmintáinkat
Ha a szerződést teljesítik, a foglalót a vételárba be kell számítani, tehát a vevőnek a vételár foglalóval csökkentett összegét kell megfizetnie. Ha a szerződés valamelyik fél hibájából hiúsul meg, akkor a teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszíti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszafizetni, azaz ha az adásvétel a vevő hibájából hiúsul meg (pl. a vevő meggondolja magát és úgy dönt, hogy az ingatlant mégsem kívánja megvásárolni), akkor a foglalót elveszti, ha az adásvétel az eladó a hibájából hiúsul meg (pl.: az eladó az adásvételi szerződéstől eláll, mert jobb vételi ajánlatot kapott), akkor a kapott foglaló dupláját köteles visszafizetni. Ha a szerződés olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem vagy mindkét fél felelős, akkor a foglaló visszajár. Visszajár a foglaló akkor is, ha felek a szerződést közös megegyezéssel felbontják.
Fontos a szerződésben pontosan és egyértelműen meghatározni, hogy mikor esik szó előlegről és mikor foglalóról. A foglalóval ellentétben az előleg nem szerződést biztosító mellékkötelezettség, hanem előre fizetés, kvázi vételár-részlet. Bizonyos súlya ennek is van, de mivel nem tartozik hozzá szankció, ez inkább jelképes értékű. A szerződés meghiúsulása esetén az előleg teljes összege visszajár.
Az ingatlan adásvételi szerződés vagy előszerződés megkötését megelőzően szükséges beszerezni az ingatlan hiteles tulajdoni lapját, melyből egyértelm?en megállapítható az ingatlan tulajdonosainak személye, és hogy terheli-e az ingatlant valamely tulajdonszerzést korlátozó vagy akadályozó jog.
A hatályos magyar jogszabályok szerint ugyanis az eladónak nem kell arról tájékoztatnia a vevőt, amelyet a vevő a földhivatalok ingatlan-nyilvántartása alapján megtudhat.
A tulajdoni lapról az alábbi hiteles másolatok adhatók ki:
· teljes másolat: amely valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint,
· kivonatos másolat: amely csupán a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint, a megsz?nt bejegyzésekre pedig utal,
· részleges másolat: amely csak a kívánt bejegyzéseket tartalmazza szó szerint,
· szemle: amely csak a fennálló bejegyzések lényeges adatait tartalmazza.
. Adózás
Az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után az adó mértéke 2005. január 1-jétől 25 százalék.
Az adót az éves személyi jövedelemadó bevallásban kell megállapítani és az adott évről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni.
Az ingatlan, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jogból származó jövedelem megszerzési időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) a magánszemély a földhivatalhoz benyújtotta.
Visszterhes ingatlan átruházás esetén a vevőnek (az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített) 400-as Adatlapon kell az adóhatósággal közölnie az eladó adatait, az adóazonosító számát, vagy a természetes azonosító adatait (nevét, születési helyét, idejét, anyja leánykori nevét és lakóhelyét). Az adatlapot az eladó köteles kitöltve és aláírva a vev?nek átadni. A vev? az adatlapot átruházásra irányuló szerz?déssel együtt a földhivatalhoz benyújtja. Az APEH részére történ? továbbítás a földhivatal kötelezettsége. Az adatlap bármelyik APEH Ügyfélszolgálatnál ingyenesen beszerezhet?. Szintén ezen az adatlapon kell a vevőnek az eladó adatait közölni, ha az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról ellenérték fejében lemond, ilyen jogot visszterhesen alapít, átruház (átenged), megszüntet. Ha az ingatlan értékesítése közérdekű célra történő megvásárlás miatt következik be, az Adatlapot nem kell kitölteni.
Az ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog átruházásából keletkező jövedelem után 25 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.
Az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet a bevételből kiindulva a költségek levonásával kell meghatározni.
Bevételnek kell tekinteni minden olyan bevételt, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen:
1. az eladási ár,
2. a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint
3. az ingatlan, a vagyoni értékű jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.
Levonható költség
1. az ingatlan, a vagyoni értékű jog szerzéskori értéke, a szerzéssel és átruházással kapcsolatosan felmerült kiadások (ügyvédi költség, hirdetési költség, a szerzésre tekintettel megfizetett illeték, valamint az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeg)
2. az értéknövelő beruházásra fordított összeg, amennyiben azt valamely tevékenységének bevételével szemben költségként még nem számolta el
3. az átruházással kapcsolatos kiadások, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is
Fontos, hogy a költségeket csak akkor számolhatja el, ha azokat számlával vagy más okirattal tudja igazolni.
Ha az ingatlan, vagyoni értékű jog megszerzésére fordított összeg nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni, vagyis a bevétel 25 százalékát kell jövedelemnek tekinteni (például: részarány tulajdon, haszonbérlet stb.).
Azon ingatlanok esetében, amelyeknek a szerzése az elidegenítéstől számított 6 év előtt vagy ennél még régebben történt, a kiszámított jövedelem évenként növekvő mértékben csökkenthető, oly módon, hogy az elidegenítéstől számított 15 évnél régebben történt szerzések esetében a számított összegnek már a 100%-a levonható, vagyis ekkor a jövedelem nulla.
A számítás a következő táblázat szerint történik:
|
A szerzés éve
|
Levonható %
|
|
2007. 0. év
|
0
|
|
2006. 1. év
|
0
|
|
2005. 2. év
|
0
|
|
2004. 3. év
|
0
|
|
2003. 4. év
|
0
|
|
2002. 5. év
|
0
|
|
2001. 6. év
|
10
|
|
2000. 7. év
|
20
|
|
1999. 8. év
|
30
|
|
1998. 9. év
|
40
|
|
1997. 10. év
|
50
|
|
1996. 11. év
|
60
|
|
1995. 12. év
|
70
|
|
1994. 13. év
|
80
|
|
1993. 14. év
|
90
|
|
1992. 15. év
|
100
|
Az 1992. előtt szerzett ingatlanok esetén 100% a levonható összeg.
Tehát aki 2007-ben az 1992-ben, vagy ennél régebben vásárolt ingatlanát adja el, annak az eladásból nem keletkezik adóköteles jövedelme, míg, ha azt pl. 1993-ben vásárolta, a jövedelem (a számított összeg) annak 90%-ával csökkenthető, vagyis csak a jövedelem 10 százaléka után kell adót fizetnie. A vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem a megszerzéstől eltelt idő hosszára tekintettel nem csökkenthető.
Vannak, mégpedig a következők:
Ha a magánszemély ingatlan értékesítéséből származó jövedelmét vagy annak egy részét lakóingatlan vásárlására fordította (és így ezen összeg után jövedelemadót nem kellett fizetnie), és az így megvásárolt lakóingatlant 5 éven belül eladja, úgy ez utóbbi eladáskor keletkező jövedelmét meg kell növelnie azon összeggel, mely után a most eladott lakás megszerzésekor nem fizetett jövedelemadót és az így megkapott összeg után kell jövedelemadót fizetnie.
Ha valaki az ingatlan értékesítésből származó jövedelmét vagy annak egy részét az értékesítés évében (illetve az értékesítés évére vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás benyújtásáig) nem használja fel másik lakóingatlan vásárlására, úgy a keletkezett és fel nem használt jövedelmét be kell vallania és az adót be kell fizetnie. Amennyiben ezt követően az eredetileg rendelkezésre álló 60 hónapon belül mégis igénybe kívánja venni a kedvezményt, úgy a megfizetett adót, illetve annak a kedvezménnyel érintett hányadát visszaigényelheti az államtól az adóhatóságon keresztül.
Hitel, támogatás
A Teljes Hiteldíj Mutató (rövidítve THM) azt hivatott szolgálni, hogy egyetlen, könnyen értékelhető számmal - de az összes felmerülő díjat, kamatot figyelembe véve - mutassa meg a fogyasztónak, hogy a felvett hitele mekkora költségekkel jár. Segít kiszűrni azokat a tényezőket, melyek a hitelfelvételt drágábbá teszik, és ezáltal a fogyasztót megtéveszthetik.
A bank, illet megbízottja által meghatározott forgalmi értéknél az adott ingatlan minőségétől, műszaki állapotától, fekvésétől, közművesítettségétől stb. függően kb. 10-20 %-val alacsonyabb érték.
Ingatlanvásárláshoz nyújtott kölcsönök esetén, az eladó az adásvételi szerződésben megjelölt számlájára vagy az ügyletben közreműködő ügyvéd letéti számlájára történik a folyósítás, míg egyébcélú hitel felvételénél a hiteligénylő folyószámlájára folyósítják a kölcsönt.
A hitel céljának megfelelő felhasználását alapvetően az építési hitelek esetében, a készültségi fok igazolásával, számlával, számlát helyettesítő okmánnyal, bizonylattal, nyilatkozattal, vásárlás esetén adásvételi szerződéssel kell igazolni.
A meglévő lakásnak legalább 1 szobával kell bővülnie. Specialis szabály érvényesül a kettő vagy több gyermekes családok esetében, ők nem csak hozzáépítéshez, emelet ráépítéshez, hanem tetőtér beépítéshez is igénybe vehetik a félszocpolt. Nem minősül meglévő lakás bővítésének az átalakítás.
A három vagy több gyermekes családok nem csak meglévő lakásuk bővítéséhez, hanem nagyobb használt lakás vásárlásához is igényelhetnek félszocpolt.
Kedvezmény feltételei:
· Az igénylő, legalább 50%-os arányú, tulajdonában lévő ingatlant értékesítse, helyette nagyobb hasznos alapterületű és legalább 1 lakószobával bővülő, komfortos lakást vásároljon.
· Az értékesített lakás teljes vételárát a nagyobb lakás vételére fordítsák.
· A félszocpol is egyszeri, vissza nem térítendő állami támogatás és bárki igényelheti, akinek eltartott gyermeke van és korábban még nem vette igénybe e támogatást.
Támogatás mértéke fele a szocpol mértékének:
· 1 gyermek után 450.000 Ft
· 2. gyermek után további 750.000 Ft
· 3 gyermek után 700.000 Ft
· 4 gyermek után pedig 400.000 Ft támogatás jár.
Új lakást építő vagy új lakást vásárló, ilyen típusú támogatásban még nem részesült házaspár vagy gyermekét egyedül nevelő szülő.
Igen, több banki partnerünknél létezik. Már az igazolt nettó minimal bérre is folyósítanak hitelt, akár 15 M forintig.
A devizaa lapú hitel előnye az alacsony kamatszint mellett, hogy jóval egyszerűbb az igénybevételi eljárás, ráadásul a felvett összeg szabadon felhasználható. Fontos tudni hogy deviza hitel felvétele esetén számolni kell az árfolyamkockázattal. Véleményem szerint még ezt belekalkulálva is jóval olcsóbb havi törlesztővel törleszthetünk, mint forint alapú hitel esetén.
Ironánk olyan konstrukciót is tud biztosítani, melyben 2 évig árfolyam garanciát kap az ügyfél a banktól.
Forintban, Euróban és svájci frankban igényelhető.
A jogszabályok több kedvezmény: a szocpol, a félszocpol, vagy az Áfa visszatérítés igénybevételét kötik ennek teljesítéséhez. A jogszabály megadja a minimalis és maximalis szobaszámot, amikor már és még méltányolható a lakásigény. Így például 2 együtt költözőnél legfeljebb 3 szobás, négy együtt költözőnél max. négyszobás otthon tartozik a méltányolható lakásigény kategóriájába. Valamint meghatározzák az adott ingatlan maximalis vételárát is.
Bankközi Adós és Hitelinformációs rendszer.
Célja, hogy támogassa a pénzügyi intézmények üzleti tevékenységét, hitelezési és ügyfélminősítési munkáját, csökkentse a hitelnyújtás kockázatát. A rendszer tartalmazza minden természetes személy adatát, aki a pénzügyi intézetekkel kötött hitel-vagy hitel jellegű szerződést vagy bankkártya felhasználásra irányuló szerződést. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.évi CXII.törvényt meghatározott módon megszegte.
Olyan adós kerülhet be a rendszerbe, aki a hitelszerződésben vállalt kötelezettségeinek 90 napot meghaladóan, összegszerűségében pedig a minimalbért meghaladóan nem tett eleget. Továbbá azon bankkártya vagy csekk birtokosok, akik, szintén a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségeiknek nem tesznek eleget.
Az említett feltételek fennállta esetén a szerződést szegő ügyfelek adatai a BAR rendszer adatbankjában rögzítésre kerülhetnek, az adott hitelintézet gyakorlatának megfelelően, és ettől kezdve a pénzügyi intézmények számára hozzáférhetővé válnak.
Ez a tény egy esetleges későbbi hiteligénylés elbírálásakor, annak elutasításához vezethet. Jövedelem alapú személyi hitel kérelmekor mindig elutasítrásra kerülnek. Ingatlan fedezetével nyújtott hiteleknél vannak olyan pénzintézetek, melyek elfogadják a listás hiteligénylőket.
Az adós tartozásának megszűnését követően a Bankközi Adós és Hitelinformációs Rendszer a személyes adatokat legfeljebb 5 évig tarthatja nyilván.
A futamidő alatt bármikor kérheti fennálló tartozása részbeni vagy egyösszegű előtörlesztését.
Lakáscélú hitelfelvételét kisérő állami garancia vállalás megteremtésének köszönhetően már tíz százalékos önerővel is lehet lakást vásárolni. Önerőt akár szocpolból is biztosíthatják a lakást vásárlók, így egy kétgyermekes család a 2.4 M forintos szocpol segtségével megtakarítás nélkül is megvehet egy kb.15 M forintos új lakást.
Aki használt lakást vásárol, Budapesten és a megyei jogú városokban legfeljebb 12, vidéken max. 8 M forintos lakást vehet.
NEM SZÜKSÉGES ÖNERŐT FELMUTATNI, HA RENDELKEZIK KIEGÉSZÍTŐ FEDEZTTEL!
A jövedelemvizsgálat melletti hitelbírálat esetén a felvehető kölcsön összege magasabb lehet, mint a tisztán fedezeti alapú hitelbírálat esetén, hasonló feltételek mellett
Milyen engedélyek beszerzésére lehet szükségünk építés, bővítés, felújítás, korszerűsítés vagy bontás esetén?
· elvi építési engedély
· építési engedély
· bontási engedély
· használatbavételi engedély
· fennmaradási engedély
· rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély
a) új lakás: az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, illetőleg emeletráépítéssel (családi- vagy ikerház esetén is), vagy tetőtér-beépítéssel nem családi- vagy ikerházon megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi vagy fennmaradási engedély köteles
b) értékesítés szempontjából új lakás: az a) pontban meghatározottakon kívül, a 15. § (1) bekezdés szerinti, értékesítés céljára épített új lakás az is, amelyet a használatbavételi vagy fennmaradási engedély kiadását követően legfeljebb három évig bérlakásként hasznosítanak és első ízben történő értékesítésére ezt követően kerül sor
a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező, új lakásnak nem minősülő lakóegység.
Bővítés – kölcsöntermék szempontjából
meglévő építmény beépített térfogatának vízszintes, és vagy / vagy függőleges irányú növelése érdekében végzett építési munka (toldaléképítés, tetőtér-beépítés, emeletráépítés).
Bővítés - lakásépítési kedvezmény szempontjából
állami lakáscélú támogatás szerinti fogalom: meglévő a lakásban lakók száma alapján a felső határ alatti lakószoba számú lakás legalább egy lakószobával való bővítése az épület alapterületének növelésével (az alapterület 12 m²-t meghaladóan bővül, továbbá a szobaszám legalább egy szobával emelkedik). Kettő vagy több gyereket eltartó építtető(k) esetében ide értve az új lakás építésének nem minősülő tetőtér-beépítést is.
a) új lakás építésnek minősülő emeletráépítés:
meglévő épület – belső falsíkon mért, legalább 1,90 métert elérő – épületmagasítással járó függőleges irányú bővítése új építményszint létesítése érdekében, amely megfelel a 12/2001.(I.31.) Kormány rendelet új lakás fogalmában foglalt egyéb követelményeknek is
b)új lakás építésnek nem minősülő emeletráépítés:
az az építési hatósági engedély szerinti emeletráépítés, amely nem minősül új lakás építésnek.
meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség, eredeti használhatóságának, üzembiztonságának biztosítása érdekében végzett építés-szerelési munka
a lakás alapterületének bővítése tetőtérben, amely az eredeti tetőszerkezet elbontása nélkül helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozását jelenti
korszerűsítés a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig. E munkákhoz csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni.
· lakásépítési kedvezmény
· fiatalok otthonteremtési támogatása
· adó-visszatérítési támogatás
· akadálymentesítési támogatás
Együttköltöző családtagnak minősülnek a kölcsönigénylő és házastársa, 16 éven aluli gyermekük.
Együttköltözőnek számítanak a kölcsönigénylőnek vagy házastársának szülője (mostoha- és nevelőszülője), nagyszülője, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy a munkaképességét legalább hatvanhét százalékában elvesztette, ha legalább egy éve közös háztartásban élnek.
Együttköltözőnek minősülhet még a 16 éven felüli gyermek, ha oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem érte el, vagy testi vagy szellemi fogyatékossága (betegsége) miatt munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg;
gyermek, ha
· a 16. életévét még nem töltötte be,
· a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem érte el,
· a 16. életévét már betöltötte, de testi vagy szellemi fogyatékossága (betegsége) miatt munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg;
az építtető (vásárló) kereső tevékenységet nem folytató házastárs (élettárs), ha
· munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, vagy
· az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy háztartáson belül gondoz legalább két olyan gyermeket, akik koruknál fogva családi pótlékra jogosultak, ill. egy állandó ápolásra szoruló fogyatékos gyermeket, vagy olyan hozzátartozót, aki munkaképességét legalább 67 %- ban elvesztette;
az építtetőnek (vásárlónak) vagy házastársnak szülője (mostoha- és nevelőszülője), nagyszülője, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy a munkaképességét legalább hatvanhét százalékában elvesztette.
A gyermekgondozási segélyen, díjon lévő személy nem minősül eltartottnak.
A hozzátartozót a kedvezményre való jogosultság szempontjából csak akkor lehet figyelembe venni, ha
· az építtetővel (vásárlóval) (a gyermek és a házastárs kivételével) legalább egy éve közös háztartásban élnek és
· havi rendszeres keresetük, jövedelmük (a gyermek kivételével) a szerződéskötés időpontjában hatályos társadalombiztosításról szóló törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, továbbá az új lakásba együtt költöznek be.
Az öregségi nyugdíj minimuma 2005. évben 25.800 Ft/hó
Eltartott házastárs-szülők vagy nagyszülők esetében-, ha együttes jövedelmük az előző összeg kétszeresét meghaladja, - egyik szülő (nagyszülő) után sem nyújtható kedvezmény.
A rendelet szempontjából fiatal a házaspár, ha a kölcsön (adásvételi) szerződés megkötése időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.
A lakásépítési kedvezmény szempontjából gyermek az építő (vásárló) vérszerinti és örökbefogadott, a gyámsága alatt álló legalább egy éve vele együtt élő és általa eltartott gyermeke, ha az építő (vásárló) vállalja, hogy a gyámság három éven belüli megszűnése esetén a kedvezményt visszafizeti, valamint az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, aki a gyermek- és ifjúságvédő intézettel kötött megállapodás alapján legalább egy éve él az építtetőnél (vásárlónál) mint nevelőszülőnél és ő vállalja, hogy az elhelyezés három éven belüli megszűnése esetén a kedvezményt visszafizeti, ha másik gyermek gondozására megállapodást nem köt.
Az a természetes személy, aki nem minősül támogatott személynek.
a magyar állampolgár, valamint a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személy , aki Magyarországon munkavállaló és a támogatás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, a munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszonya fennállásának időtartama alatt.
A padlóburkolat jellegétől függetlenül a félszoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert,
a szoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve - legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.
Minden olyan helyiséget szobának (félszobának) kell tekinteni, amely önálló, minden oldalról körülzárt, természetes megvilágítással rendelkezik, területe a 6 m²-t meghaladja függetlenül attól, hogy a tervrajzon milyen elnevezéssel szerepel (kivéve a lakás funkciójához szorosan hozzátartozó helyiségeket – pl.: szélfogó, előszoba, konyha, fürdőszoba, stb.)
Lakószoba pinceszinti helyiség nem lehet.
Lakószoba pinceszinti helyiség nem lehet.
Saját erőnek számít: készpénz, betét, már beépített anyag igénybe vett szolgáltatás, helyszínen rendelkezésre álló, még be nem épített anyag.
Munkáltatói vissza nem térítendő támogatás: munkavállaló részére nyújtott támogatás. A támogatás igénybe vevőjének személyét, nyújtásának szabályait a munkáltató határozza meg.
Önkormányzati vissza nem térítendő támogatás: a lakos részére nyújtott támogatás. A támogatás igénybe vevőjének személyét, nyújtásának szabályait az önkormányzat határozza meg.
Munkáltatói kölcsön: munkavállaló részére nyújtott kölcsön. A kölcsön igénybe vevőjének személyét, nyújtásának szabályait, a törlesztés gyakoriságát, futamidejét, a fizetendő kamatot, költséget a munkáltató határozza meg.
Önkormányzati kölcsön: a lakos részére nyújtott kölcsön. A kölcsön igénybe vevőjének személyét, nyújtásának szabályait, a törlesztés gyakoriságát, futamidejét, a fizetendő kamatot, költséget az önkormányzat határozza meg.
Lakás előtakarékosság alapján járó kölcsön: 1996. évi CXIII. törvény a lakás-takarékpénztári törvény szerint lakás-előtakarékoskodó részére LTP által nyújtott fix kamatozású kölcsön.